|
KEZDŐLAP
|
Kitekintés
Magyarországi példamutató kezdeményezések, sikerek,
kudarcok, közösségek, álmok…
Ökofalvak
Magyarázatképpen: tekintsük ökofalunak azokat a
településeket vagy településrészeket, ahol egy közösség (minimum néhány
család) tudatosan (nem szegénységénél fogva) a természettel harmonizáló
életet kíván élni. A legjellemzőbb jegyek:
− természetes, helyi, házilag
előállítható anyagok használata az építkezéshez (mint pl. vályog, fa),
− törekvés az élelmiszer
önellátásra, alapvetően vegyszermentesen,
− megújuló energiák használata
(vízmelegítésre napkollektor, fűtésre kemencében, kazánban fa vagy más
biomassza, áram szélenergiával stb.),
− alternatív szennyvíztisztítás
(általában az ún. nádgyökérzónás tisztítás, vagyis egy kis nádas tó
használata ilyen célra)
− a közösségi élet, a hagyományok
megtartásának fontossága.
Nyilvánvalóan adódik a felismerés, hogy 100 éve minden
falu „ökofalu” volt, számunkra ezért az a törekvés az érdekes, amellyel ezek
a közösségek a hagyományos, természetközeli megélhetési technikákat próbálják
a modern élethez igazítani, illetve a modern életet ezek újrafelfedezésével
fenntarthatóvá tenni. Az ökofalvak általában missziójuknak tekintik a
szemléletformálást, ezért gyakran találunk köreikben táborokat, előadásokat,
nyári szabadiskolákat. Sajnos minden ilyen irányú szándék ellenére még a
nagyobb, „híresebb” kezdeményezéseknek is elég gyenge az internetes
jelenléte.
Hazai ökofalu-kezdeményezések:
|
Gyűrűfű
„Gyűrűfű úgy él a magyar társadalmi köztudatban, mint a
szocialista társadalomépítés és központosítás áldozataként számon tartott, kihalt
falu, amelyről dokumentumfilm is készült, és sorsa nagy port kavart annak
idején. A kilencvenes évek kezdete óta azonban létezik egy másik Gyűrűfű
is, ugyanazon a helyen, bizonyos folytonosságot vállalva az előzővel, mégis
egészen új alapokon.
A gyűrűfűi kezdeményezés a nyolcvanas évek magyar
környezetvédelmi mozgalmának egy ágából nőtt ki, és célja olyan, emberhez
méltó, a természeti környezetet figyelembe vevő és tisztelő települési
modell kialakítása, amely az ökológia, valamint a modern és az ősi
technológiák vívmányait ötvözve hosszú távon fenntartható, állandó állapotú
létformát kínál a társadalom egyes rétegei számára. Részben feloldja a
vidék és város mesterségesen szított ellentmondásait, és távlatot nyit a
harmadik évezredben követendő településformák felé.”
http://www.okotaj.hu/szamok/22/varos3.html
http://www.talaljuk-ki.hu/index.php/article/articleview/579/1/3/
|
|
Visnyeszéplak
„Visnyeszéplakon, ahogy a helyiek mondják, minden
adottság megvan ahhoz, hogy az itt lakók minimális munkavégzés mellett
harmóniában éljenek embertársaikkal, a Természettel és nem utolsósorban
önmagukkal. Az itt élő családok önellátásra törekednek, egy önmagát nagy
részben eltartó és fenntartó településsé szeretnének válni. Az önellátás
sok szinten már megvalósult. Élelemből szinte mindent megtermelnek
maguknak. Energiaszükségletüket részben fedezik megújuló energiákból, mint
napenergia, tűzifa, de az áramot még hálózatról kapják. Az energiával,
vízzel és egyéb javakkal az ökológiai takarékosság elve alapján
gazdálkodnak, így nagyon kevés hulladék keletkezik.
Az önfenntartó falu, és általában a falu, legfontosabb
összetevőjének a helyi közösség kialakítását, összetartó erejét tartják.
Visnyeszéplakra sok hasonló gondolkodású család költözött, akiknek elegük
lett a fogyasztáscentrikus világból, a pénzhajszoló életformából, a
fogyasztói társadalomból. Itt a Föld egy csendes és gyönyörű szegletében
szeretnének egy számukra sokkal értékesebb életet élni. Követendőnek a
hagyományos falusi értékrendet tartják, ennek a világnak a szellemiségét
próbálják megélni és átalakítani ma is élhető életmódra. A látszat ellenére
azonban nem távolodtak el a mai világtól, amelyből nem is lehet és nem is
kell elszakadni. Egyszerűen megpróbálnak néhány dolgot másképpen csinálni,
mint a többség és hiszik, hogy ez a többség javára is válik majd.”
http://www.visnyeszeplak.hu/
|
|
Gömörszőlős, Ökológiai Intézet
Alapítvány
„Piciny, már alig százfős falu Gömör vármegye itthon
maradt részében, két kilométerre a szlovák határtól. Gömörszőlős a
gazdag-szegénység, a szerves kultúra egyik szigete a globalizáció
tengerében. Nem a fejlesztések, s nem a fejlesztők, hanem a hagyományos,
ember környezet viszony túlélte, azaz a szerves kultúra avatja fenntarthatóvá
ezt a kicsiny falut.
A kérdés, hogy meddig?
Vajon lehet-e fenntartható valami, elszigetelten a nem
fenntartható világtól. A térség hasonló helyzetű szerves kultúra szigetei a
szegénység okán rekedtek meg a hagyományok megőrzésének szintjén, de itt is
ugyanaz a televízió sugározza a reklámokat, s gerjeszti a fogyasztás
vágyait, mint máshol, ahol a szerves kultúra már meghátrált a globalizáció
előtt.”
http://www.ecolinst.hu/
|
|
Galgahévíz Ökofalu, Gaia Alapítvány
„Több mint tíz évvel ezelőtt elindítottuk a Galgahévíz
Ökofalu kezdeményezést, hogy a magunk, és embertársaink számára
létrehozzunk egy olyan életteret, ahol a lehető legteljesebben ki-ki
betöltheti küldetését, amiért erre a Föld nevezetű gyönyörű planétára
született.
Évtizedes fáradozásunk eredményeként egy sor intézményt
alapítottunk Galgahévízen - többszáz-hektáros minősített ökológiai művelésű
gazdaságot, biotermék kereskedést, népfőiskolát, oktatóközpontot,
vidékfejlesztési alapítványt - úgy gondoljuk, hogy ezzel kellően
megalapoztuk, hogy végre hozzálássunk eredeti elképzelésünk
megvalósításához, az ökofalu felépítéséhez.”
http://www.gaiaalapitvany.hu/
|
|
Szanticska
„1988-ban új fejezett kezdődött Szanticska történetében
– ugyanis ekkor látogatott el ide Pál István, aki megvásárolva a falu egyik
házát, itt telepedett le. Őt egyre több városi ember követte, akiket
szintén megigézett a falu hangulata, csendje, békéje, a környék szépsége. A
lelkes új lakók tevékenysége révén ismét fejlődésnek indult a falu, - ki-ki
maga erejéből csinosítgatta a portákat, telkeket, ügyelve a település
eredeti hangulatának megőrzésére.
Az igazi fellendülést az 1990-es év hozta meg, amikor
Szanticska nyerte meg a Vidék- és Falufejlesztési Európai Munkaközösség II.
Európai Falufejlesztési Díját. Ennek kiemelt pontjai voltak az élettér
kialakítás, a munkahelyteremtés, a vendéglátás és kulturális programok
szervezése. Ahogy fejlődött a falu infrastruktúrája – villany, víz, telefon
bevezetése, parkoló, villanyfényes futballpálya, turistaszállás, nagyüzemi
konyha kialakítása révén, úgy szaporodtak a falu látogatói évről évre. A
különösen diákok számára szervezett nyári táborok során sok ezer gyermek
ismerkedett meg a különböző népszokásokkal, kézműves mesterségek
alapfogásaival, s ezeken keresztül a falusi ember természetközeli életével.
A falu megtartotta ősi településszerkezetét, hosszan elnyúló kertjei,
fésűs, a Cserehátra jellemző csonkakontyolt házakkal beépítettek. Az épületek
kivétel nélkül megőrizték eredeti építészeti stílusukat, közülük számos
helyi védelem alatt áll. Közösségi célra két kis temploma szolgált”
(Paluska Mariann)
http://www.bebte.hu/documents/elmenybeszamolok/szanticska.htm
|
|
Szentantalfa, Bokorliget ökofalu
„A Bokorliget a Balaton északi partjától 5.5 km-re, a
Balatonfelvidéki Nemzeti Park közvetlen szomszédságában egy 25 hektáros
földterület, a Hangyásalja, ahogy a szentantalfaiak nevezik. Gyönyörű
panoráma van a tóra, erdő, patak, források, táborozási lehetőségek.
Méregmentes, dús legelő, ökogazdálkodás, ökoturizmus. Ideális hely arra,
hogy megépülhessen egy ökofalu, ahol az emberi összefogás, osztozás és
kíváltságmentesség harmóniát teremthet emberrel, természettel egyaránt. A
mércénk az evangélium, ez biztosítja az Életet.”
http://www.bokorliget.hu/
|
|
Máriahalom, Élőtér Biofalu
„A Biofalu egy útkeresési keret. A társadalom fő iránya
nagy bajban van. Szükség van olyan új utakra, amelyek elvezetnek egy a Föld
és az egyén számára fenntarthatóbb, élhetőbb formához. Hagyjunk utódainkra
élhetőbb környeztet és minőségibb életformákat, közösségi szokásokat –
miközben mi magunk is közelebb kerülünk ahhoz ahogy élni szeretnénk!
A Biofalu annyit tud hozzáadni egy telken, tanyán élt
természetközeli élethez, amit a közösség tud adni. A szűkebb és tágabb
szomszédok létszemlélete hasonló a fogyasztás, környezet óvás, egyéni
felelősség … szempontjából. Így egymást segítő kapcsolatok alakulhatnak ki
az értetlenség, rossz esetben ellenségesség helyett.”
http://www.biofalu.hu/?base=ismerteto&i=1
|
Szemléletformáló műhelyek
E helyen azokat a kezdeményezéseket kívánjuk feltüntetni,
amelyek Magyarországon az ökológiai, közösségi szemléletformálás
elkötelezettjei és műhelyei különféle vidéki helyszíneken (nem foglalkozunk
itt tehát a fővárosi civil szervezetek, egyesületek, iskolák széles körével,
csak a vidéki gyökerű példákkal). A lista nagy valószínűséggel erősen
hiányos, a kiegészítéseket örömmel vesszük.
|
Sokoró Ökológiai Park
„A Sokoró Ökológiai Park Alapítvány 1993-ban alakult
azzal a célkítűzéssel, hogy a Pannonhalmi dombság szemet gyönyörködtető
vidékén, azaz Sokoró kistérségben egy fenntartható fejlődési programot
valósítson meg. A program sikeresen elindult, és együttműködve a helyi
önkormányzatokkal az alapítványnak ma fontos szerepe van a térség életében.
Az alapítvány megalakulása után még abban az évben 12 önkormányzat, majd
később a Győr-Moson-Sporon Megyei Önkormányzat, 1997-ben Győr Város,
1999-ben további 18 önkormányzat, csatlakozott ehhez a programhoz. Az
Alapítvány központja jelenleg Győrújbaráton van, ahol létrehozták az
Ökológiai Park és Vidékfejlődési Tájközpontot.”
http://www.greenenergy.hu/anyagok/htm/fenntarthato_t/sokoro.htm
|
|
Drávafok, Ormánság Alapítvány
„A Drávafokon működő Ormánság Alapítvány a térség
természeti és kulturális értékeinek megőrzését és azoknak a táj működésébe
való integrálását, szolgálatba állítását tekinti küldetésének.”
http://www.tabulas.hu/cedrus/2001/03/merito.html
|
|
Ökorégió Alapítvány a Fenntartható
Fejlődésért, Dötk
„Az alapítvány 1998-ban zöld civil szervezetként jött
létre. Elsődleges céljuk a fenntartható fejlődés megvalósítása nem csak az
elmélet, hanem a gyakorlat szintjén is. Ennek szellemében foglalkoznak
környezetvédelemmel, természetvédelemmel és ökológikus vidékfejlesztéssel.
Az alapítvány központja egy Zala megyei faluban, Dötkön található.
Központjuknak olyan helyet kerestek, amely az organikus
ökológikus szemléletnek megfelelően vidéken és nem nagyvárosban van, mégis
jól megközelíthető. Ez a kis 23 fős település pont alkalmasnak tűnt arra,
hogy itt építsék fel azt az organikus ökológikus ökoházat amely egyben
oktatóközpont, vidékfejlesztési tájközpont és az alapítvány központja is.”
http://www.greenenergy.hu/anyagok/htm/fenntarthato_t/okoregio.htm
|
|
Ágostonliget, Természetes Életmód
Alapítvány
„Világjelenség, így a hazai valóság is, hogy a
természeti környezet - benne a mi életünk - jövobeni értéke rendkívül
alacsony, amit a lakosság fogyasztási szokásai és értékrendje is tükröz. A
költségvetés részérol maradékelven finanszírozott jövo a nem sarkalatos
kérdések elsodlegessége miatt egyre kisebbre zsugorodik.
Alapítványunk e kor szintjén és színvonalán próbálja
bizonyítani, hogy van megoldás. Ezért foglalkozik a természetes életmód: az
alternatív házépítés, az okszeru tájhasználat, az integrált és szerves
földmuves gazdálkodás, a tartamos erdogazdálkodás kérdéseivel, illetve
minden olyan módszerrel, ami a természetes vagy természetközeli állapot
megtartására törekszik.”
http://tea.uw.hu/index.html
|
Alkotótáborok, művészeti műhelyek
Óballa számára – mivel egyesületünk egyik fő célja és
tevékenysége a nyári Óballai Alkotóház működtetése – különösen fontos a
kulturális, nép-, ipar-, szép- stb- művészeti tevékenységek köré szerveződő
közösségek, fejlesztések megismerése. A lista nyilvánvalóan még az előzőnél
is hiányosabb. Érdemes viszont azt tanulmányozni, hogy a kulturális program,
a művészeti tevékenység hogyan tud az egyes helyszíneken a helyi közösség
összetartó erejévé válni, miként indulhat el egy fejlődési folyamat ezeken az
alapokon.
|
Kapolcs, Művészetek völgye,
Völgyközpont
A Művészetek Völgye Fesztivált talán nem kell bemutatni.
Érdemes viszont odafigyelni arra, hogyan tudják a szervezők a kéthetes
dömping rendezvény által keltett energiákat az egész évre kihasználni.
http://kapolcs.szinhaz.hu/
http://www.volgykozpont.hu/
|
|
Magyarlukafa, Kaptár Egyesület
„A Kaptár Magyarlukafai Közművelődési Egyesület
története szorosan összefonódik Magyarlukafa elmúlt néhány évének
történetével.
Magyarlukafa Szigetvártól 20 kilométerre a Zselici
dombság déli kapujában lévő, mindössze 105 lakosú aprófalu. A patak
osztotta völgyben mintegy harminc porta áll. A legutóbbi időszakban a
település életének legfontosabb alakítójává az itt található Néprajzi
Műhely vált. A környék egykor jellegzetes építészeti formáját őrző
úgynevezett talpasházban 1979 óta működik ez az alkotótelep. Itt a
hagyományos népi kismesterségek alapfogásaival ismerkedhetnek meg az
érdeklődők. Táborok, 2-3 napos kirándulások, tanfolyamok keretében lehet
itt tanulmányozni a szövés, fazekasság, fafaragás, nemezkészítés,
gyertyamártás, gyöngyfűzés, papírmerítés stb. rejtelmeit.
1988-ban néhány frissen letelepedett fiatal
kezdeményezésére alakult meg a Kaptár Magyarlukafai Közművelődési Egyesület
részint „őslakos” helybéliekből, részint idetelepült kézművesekből.”
http://www.kaptar.org/new_web/html/frame.html
|
|
Terény, Arttéka Művészet Határok Nélkül Egyesület
Terényi Színházi Napok, Kecskesajt-fesztivál, Orsósmagnó
Múzeum, tanösvény és még rengeteg kulturális program Nógrád megyében, a
Cserhát közepén.
http://www.tereny.hu/
http://www.tszn.hu/indexFlash.html
|
|
Lovasberényi Alkotótábor
„Az első tájképfestő tábor ötletét a Megyei Művelődési
Központ munkatársai vetették fel 1996-ban. Valószínű, hogy a táj festői
szépsége, a kastély és a gyönyörű angolpark vonzotta őket, mindenesetre
Lovasberényt választották az alkotótábor helyszínéül. Az ország minden
szegletéből érkeztek festők, akiket a Művelődési Ház és néhány vállalkozó
kedvű, vendégszerető család szállásolt el.
Egy évvel később a "megyeiek" nem jelezték,
hogy ismét megszerveznék a tábort, így aztán a Művelődési Ház adta
lehetőségeket kihasználva, élvezve a falu vezetésének erkölcsi támogatását,
saját kézbe vettük a dolgokat. Az önkormányzat azóta minden évben rendelkezésünkre
bocsátja a Művelődési Házat, ahol a napi munka folyik és az üresen álló
szolgálati lakásokat, ahol a festők szállást kapnak. A döntés sikeres volt,
hiszen évről-évre visszatérő alkotóink vannak. A község életét is
felpezsdíti ez a tíz nap, amikor megjelennek a régi házakat, a kastélyt,
kápolnát, a parkot és környékét megörökítő festők.”
http://www.lat.fw.hu/
|
Spirituális közösségek
|
Somogyvámos, Krisna-völgy Indiai
Kulturális Központ és Biofarm
„A hely csendes, békés atmoszférája minden látogatónkban
mély nyomot hagy. A világ zajától való távolság biztosítja, hogy legalább a
látogatás rövid idejére tovatűnjenek a mindennapok problémái.
Krisna-völgy célja, hogy bemutassa a szentírások
tanításaira épülő természetes életmódot és egy olyan kultúrát, amely a
tiszta, szellemi-lelki harmónián alapul.
Mindezen elvek megvalósítására Srila Prabhupada
kihangsúlyozta a farmközösségek fontosságát. Az volt az elképzelése, hogy a
hívők termeljék meg a saját élelmüket, és törekedjenek arra, hogy minél
több idejük legyen a lelki gyakorlatokra. így mindenki egyszerűen és
Isten-tudatban élhet.”
http://krisnavolgy.hu/
|
|
Tar, Buddhista Meditációs Központ
„Arra törekszünk, hogy a szellemi-lelki fejlődés
hiteles, gyakorlati ösvényének megtalálásában segítséget nyújtsunk nemcsak
a buddhistáknak, hanem minden érdeklődőnek vallási elkötelezettségtől
függetlenül. E munkánkban a több ezer éves buddhista szellemi hagyomány
tapasztalataira támaszkodunk. A tanítások eredeti tisztaságukat megtartva,
közvetlenül a mai emberhez szólnak egyszerű és érthető, mai nyelven tárják
elénk a megvilágosult mesterek személyes tapasztalatából merített mélységes
lélektani felismeréseinek kimeríthetetlen gazdagságát, és biztos
útmutatással szolgálnak a belső fejlődés gyümölcsöző útját keresőknek.
1995-ben ugyanitt létrehoztuk a Kőrösi Csoma Sándor
Emlékparkot, majd az egyház és az alapítvány számára felajánlott SZJA
1%-iból Csoma életét és munkásságát bemutató Emlékpavilont építettünk,
amely minden nap díjmentesen megtekinthető a Békesztúpával
egyetemben. E kegyhely óriási látogatottságnak örvend, és ősi
kultúránk tisztelőinek, valamint a békeszerető embereknek
valóságos zarándokhelyévé vált.
Meditáció Központunkban rendszeres
meditációkat, szertartásokat, tanításokat, tanfolyamokat és meditáció
elvonulásokat (lelki gyakorlat) tartunk. Közösségünk rendezvényein és
munkájában bárki részt vehet a neki tetsző módon és ideig.”
http://www.buddha-tar.hu/
|
KEZDŐLAP
FEL
|
