Óballai Alkotóház – Óballáért, Törökszentmiklós és Kistérsége Kulturális Fejlődéséért Közhasznú Egyesület

 

KEZDŐLAP

 

 

Kitekintés

Magyarországi példamutató kezdeményezések, sikerek, kudarcok, közösségek, álmok…

 

 

Ökofalvak

 

Magyarázatképpen: tekintsük ökofalunak azokat a településeket vagy településrészeket, ahol egy közösség (minimum néhány család) tudatosan (nem szegénységénél fogva) a természettel harmonizáló életet kíván élni. A legjellemzőbb jegyek:

  természetes, helyi, házilag előállítható anyagok használata az építkezéshez (mint pl. vályog, fa),

  törekvés az élelmiszer önellátásra, alapvetően vegyszermentesen,

  megújuló energiák használata (vízmelegítésre napkollektor, fűtésre kemencében, kazánban fa vagy más biomassza, áram szélenergiával stb.),

  alternatív szennyvíztisztítás (általában az ún. nádgyökérzónás tisztítás, vagyis egy kis nádas tó használata ilyen célra)

  a közösségi élet, a hagyományok megtartásának fontossága.

Nyilvánvalóan adódik a felismerés, hogy 100 éve minden falu „ökofalu” volt, számunkra ezért az a törekvés az érdekes, amellyel ezek a közösségek a hagyományos, természetközeli megélhetési technikákat próbálják a modern élethez igazítani, illetve a modern életet ezek újrafelfedezésével fenntarthatóvá tenni. Az ökofalvak általában missziójuknak tekintik a szemléletformálást, ezért gyakran találunk köreikben táborokat, előadásokat, nyári szabadiskolákat. Sajnos minden ilyen irányú szándék ellenére még a nagyobb, „híresebb” kezdeményezéseknek is elég gyenge az internetes jelenléte.

 

Hazai ökofalu-kezdeményezések:

Gyűrűfű

„Gyűrűfű úgy él a magyar társadalmi köztudatban, mint a szocialista társadalomépítés és központosítás áldozataként számon tartott, kihalt falu, amelyről dokumentumfilm is készült, és sorsa nagy port kavart annak idején. A kilencvenes évek kezdete óta azonban létezik egy másik Gyűrűfű is, ugyanazon a helyen, bizonyos folytonosságot vállalva az előzővel, mégis egészen új alapokon.

A gyűrűfűi kezdeményezés a nyolcvanas évek magyar környezetvédelmi mozgalmának egy ágából nőtt ki, és célja olyan, emberhez méltó, a természeti környezetet figyelembe vevő és tisztelő települési modell kialakítása, amely az ökológia, valamint a modern és az ősi technológiák vívmányait ötvözve hosszú távon fenntartható, állandó állapotú létformát kínál a társadalom egyes rétegei számára. Részben feloldja a vidék és város mesterségesen szított ellentmondásait, és távlatot nyit a harmadik évezredben követendő településformák felé.”

http://www.okotaj.hu/szamok/22/varos3.html

http://www.talaljuk-ki.hu/index.php/article/articleview/579/1/3/

 

Visnyeszéplak

„Visnyeszéplakon, ahogy a helyiek mondják, minden adottság megvan ahhoz, hogy az itt lakók minimális munkavégzés mellett harmóniában éljenek embertársaikkal, a Természettel és nem utolsósorban önmagukkal. Az itt élő családok önellátásra törekednek, egy önmagát nagy részben eltartó és fenntartó településsé szeretnének válni. Az önellátás sok szinten már megvalósult. Élelemből szinte mindent megtermelnek maguknak. Energiaszükségletüket részben fedezik megújuló energiákból, mint napenergia, tűzifa, de az áramot még hálózatról kapják. Az energiával, vízzel és egyéb javakkal az ökológiai takarékosság elve alapján gazdálkodnak, így nagyon kevés hulladék keletkezik.

Az önfenntartó falu, és általában a falu, legfontosabb összetevőjének a helyi közösség kialakítását, összetartó erejét tartják. Visnyeszéplakra sok hasonló gondolkodású család költözött, akiknek elegük lett a fogyasztáscentrikus világból, a pénzhajszoló életformából, a fogyasztói társadalomból. Itt a Föld egy csendes és gyönyörű szegletében szeretnének egy számukra sokkal értékesebb életet élni. Követendőnek a hagyományos falusi értékrendet tartják, ennek a világnak a szellemiségét próbálják megélni és átalakítani ma is élhető életmódra. A látszat ellenére azonban nem távolodtak el a mai világtól, amelyből nem is lehet és nem is kell elszakadni. Egyszerűen megpróbálnak néhány dolgot másképpen csinálni, mint a többség és hiszik, hogy ez a többség javára is válik majd.”

http://www.visnyeszeplak.hu/

 

Gömörszőlős, Ökológiai Intézet Alapítvány

„Piciny, már alig százfős falu Gömör vármegye itthon maradt részében, két kilométerre a szlovák határtól. Gömörszőlős a gazdag-szegénység, a szerves kultúra egyik szigete a globalizáció tengerében. Nem a fejlesztések, s nem a fejlesztők, hanem a hagyományos, ember környezet viszony túlélte, azaz a szerves kultúra avatja fenntarthatóvá ezt a kicsiny falut.

A kérdés, hogy meddig?

Vajon lehet-e fenntartható valami, elszigetelten a nem fenntartható világtól. A térség hasonló helyzetű szerves kultúra szigetei a szegénység okán rekedtek meg a hagyományok megőrzésének szintjén, de itt is ugyanaz a televízió sugározza a reklámokat, s gerjeszti a fogyasztás vágyait, mint máshol, ahol a szerves kultúra már meghátrált a globalizáció előtt.”

http://www.ecolinst.hu/

 

Galgahévíz Ökofalu, Gaia Alapítvány

„Több mint tíz évvel ezelőtt elindítottuk a Galgahévíz Ökofalu kezdeményezést, hogy a magunk, és embertársaink számára létrehozzunk egy olyan életteret, ahol a lehető legteljesebben ki-ki betöltheti küldetését, amiért erre a Föld nevezetű gyönyörű planétára született.

Évtizedes fáradozásunk eredményeként egy sor intézményt alapítottunk Galgahévízen - többszáz-hektáros minősített ökológiai művelésű gazdaságot, biotermék kereskedést, népfőiskolát, oktatóközpontot, vidékfejlesztési alapítványt - úgy gondoljuk, hogy ezzel kellően megalapoztuk, hogy végre hozzálássunk eredeti elképzelésünk megvalósításához, az ökofalu felépítéséhez.”

http://www.gaiaalapitvany.hu/

 

Szanticska

„1988-ban új fejezett kezdődött Szanticska történetében – ugyanis ekkor látogatott el ide Pál István, aki megvásárolva a falu egyik házát, itt telepedett le. Őt egyre több városi ember követte, akiket szintén megigézett a falu hangulata, csendje, békéje, a környék szépsége. A lelkes új lakók tevékenysége révén ismét fejlődésnek indult a falu, - ki-ki maga erejéből csinosítgatta a portákat, telkeket, ügyelve a település eredeti hangulatának megőrzésére.

Az igazi fellendülést az 1990-es év hozta meg, amikor Szanticska nyerte meg a Vidék- és Falufejlesztési Európai Munkaközösség II. Európai Falufejlesztési Díját. Ennek kiemelt pontjai voltak az élettér kialakítás, a munkahelyteremtés, a vendéglátás és kulturális programok szervezése. Ahogy fejlődött a falu infrastruktúrája – villany, víz, telefon bevezetése, parkoló, villanyfényes futballpálya, turistaszállás, nagyüzemi konyha kialakítása révén, úgy szaporodtak a falu látogatói évről évre. A különösen diákok számára szervezett nyári táborok során sok ezer gyermek ismerkedett meg a különböző népszokásokkal, kézműves mesterségek alapfogásaival, s ezeken keresztül a falusi ember természetközeli életével. A falu megtartotta ősi településszerkezetét, hosszan elnyúló kertjei, fésűs, a Cserehátra jellemző csonkakontyolt házakkal beépítettek. Az épületek kivétel nélkül megőrizték eredeti építészeti stílusukat, közülük számos helyi védelem alatt áll. Közösségi célra két kis temploma szolgált” (Paluska Mariann)

http://www.bebte.hu/documents/elmenybeszamolok/szanticska.htm

 

Szentantalfa, Bokorliget ökofalu

„A Bokorliget a Balaton északi partjától 5.5 km-re, a Balatonfelvidéki Nemzeti Park közvetlen szomszédságában egy 25 hektáros földterület, a Hangyásalja, ahogy a szentantalfaiak nevezik. Gyönyörű panoráma van a tóra, erdő, patak, források, táborozási lehetőségek. Méregmentes, dús legelő, ökogazdálkodás, ökoturizmus. Ideális hely arra, hogy megépülhessen egy ökofalu, ahol az emberi összefogás, osztozás és kíváltságmentesség harmóniát teremthet emberrel, természettel egyaránt. A mércénk az evangélium, ez biztosítja az Életet.”

http://www.bokorliget.hu/

 

Máriahalom, Élőtér Biofalu

„A Biofalu egy útkeresési keret. A társadalom fő iránya nagy bajban van. Szükség van olyan új utakra, amelyek elvezetnek egy a Föld és az egyén számára fenntarthatóbb, élhetőbb formához. Hagyjunk utódainkra élhetőbb környeztet és minőségibb életformákat, közösségi szokásokat – miközben mi magunk is közelebb kerülünk ahhoz ahogy élni szeretnénk!

A Biofalu annyit tud hozzáadni egy telken, tanyán élt természetközeli élethez, amit a közösség tud adni. A szűkebb és tágabb szomszédok létszemlélete hasonló a fogyasztás, környezet óvás, egyéni felelősség … szempontjából. Így egymást segítő kapcsolatok alakulhatnak ki az értetlenség, rossz esetben ellenségesség helyett.”

http://www.biofalu.hu/?base=ismerteto&i=1

 

 

Szemléletformáló műhelyek

 

E helyen azokat a kezdeményezéseket kívánjuk feltüntetni, amelyek Magyarországon az ökológiai, közösségi szemléletformálás elkötelezettjei és műhelyei különféle vidéki helyszíneken (nem foglalkozunk itt tehát a fővárosi civil szervezetek, egyesületek, iskolák széles körével, csak a vidéki gyökerű példákkal). A lista nagy valószínűséggel erősen hiányos, a kiegészítéseket örömmel vesszük.

 

Sokoró Ökológiai Park

„A Sokoró Ökológiai Park Alapítvány 1993-ban alakult azzal a célkítűzéssel, hogy a Pannonhalmi dombság szemet gyönyörködtető vidékén, azaz Sokoró kistérségben egy fenntartható fejlődési programot valósítson meg. A program sikeresen elindult, és együttműködve a helyi önkormányzatokkal az alapítványnak ma fontos szerepe van a térség életében. Az alapítvány megalakulása után még abban az évben 12 önkormányzat, majd később a Győr-Moson-Sporon Megyei Önkormányzat, 1997-ben Győr Város, 1999-ben további 18 önkormányzat, csatlakozott ehhez a programhoz. Az Alapítvány központja jelenleg Győrújbaráton van, ahol létrehozták az Ökológiai Park és Vidékfejlődési Tájközpontot.”

http://www.greenenergy.hu/anyagok/htm/fenntarthato_t/sokoro.htm

 

Drávafok, Ormánság Alapítvány

„A Drávafokon működő Ormánság Alapítvány a térség természeti és kulturális értékeinek megőrzését és azoknak a táj működésébe való integrálását, szolgálatba állítását tekinti küldetésének.”

http://www.tabulas.hu/cedrus/2001/03/merito.html

 

Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért, Dötk

„Az alapítvány 1998-ban zöld civil szervezetként jött létre. Elsődleges céljuk a fenntartható fejlődés megvalósítása nem csak az elmélet, hanem a gyakorlat szintjén is. Ennek szellemében foglalkoznak környezetvédelemmel, természetvédelemmel és ökológikus vidékfejlesztéssel. Az alapítvány központja egy Zala megyei faluban, Dötkön található.

Központjuknak olyan helyet kerestek, amely az organikus ökológikus szemléletnek megfelelően vidéken és nem nagyvárosban van, mégis jól megközelíthető. Ez a kis 23 fős település pont alkalmasnak tűnt arra, hogy itt építsék fel azt az organikus ökológikus ökoházat amely egyben oktatóközpont, vidékfejlesztési tájközpont és az alapítvány központja is.”

http://www.greenenergy.hu/anyagok/htm/fenntarthato_t/okoregio.htm

 

Ágostonliget, Természetes Életmód Alapítvány

„Világjelenség, így a hazai valóság is, hogy a természeti környezet - benne a mi életünk - jövobeni értéke rendkívül alacsony, amit a lakosság fogyasztási szokásai és értékrendje is tükröz. A költségvetés részérol maradékelven finanszírozott jövo a nem sarkalatos kérdések elsodlegessége miatt egyre kisebbre zsugorodik.

Alapítványunk e kor szintjén és színvonalán próbálja bizonyítani, hogy van megoldás. Ezért foglalkozik a természetes életmód: az alternatív házépítés, az okszeru tájhasználat, az integrált és szerves földmuves gazdálkodás, a tartamos erdogazdálkodás kérdéseivel, illetve minden olyan módszerrel, ami a természetes vagy természetközeli állapot megtartására törekszik.”

http://tea.uw.hu/index.html

 

 

Alkotótáborok, művészeti műhelyek

 

Óballa számára – mivel egyesületünk egyik fő célja és tevékenysége a nyári Óballai Alkotóház működtetése – különösen fontos a kulturális, nép-, ipar-, szép- stb- művészeti tevékenységek köré szerveződő közösségek, fejlesztések megismerése. A lista nyilvánvalóan még az előzőnél is hiányosabb. Érdemes viszont azt tanulmányozni, hogy a kulturális program, a művészeti tevékenység hogyan tud az egyes helyszíneken a helyi közösség összetartó erejévé válni, miként indulhat el egy fejlődési folyamat ezeken az alapokon.

 

Kapolcs, Művészetek völgye, Völgyközpont

A Művészetek Völgye Fesztivált talán nem kell bemutatni. Érdemes viszont odafigyelni arra, hogyan tudják a szervezők a kéthetes dömping rendezvény által keltett energiákat az egész évre kihasználni.

http://kapolcs.szinhaz.hu/

http://www.volgykozpont.hu/

 

Magyarlukafa, Kaptár Egyesület

„A Kaptár Magyarlukafai Közművelődési Egyesület története szorosan összefonódik Magyarlukafa elmúlt néhány évének történetével.

Magyarlukafa Szigetvártól 20 kilométerre a Zselici dombság déli kapujában lévő, mindössze 105 lakosú aprófalu. A patak osztotta völgyben mintegy harminc porta áll. A legutóbbi időszakban a település életének legfontosabb alakítójává az itt található Néprajzi Műhely vált. A környék egykor jellegzetes építészeti formáját őrző úgynevezett talpasházban 1979 óta működik ez az alkotótelep. Itt a hagyományos népi kismesterségek alapfogásaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Táborok, 2-3 napos kirándulások, tanfolyamok keretében lehet itt tanulmányozni a szövés, fazekasság, fafaragás, nemezkészítés, gyertyamártás, gyöngyfűzés, papírmerítés stb. rejtelmeit.

1988-ban néhány frissen letelepedett fiatal kezdeményezésére alakult meg a Kaptár Magyarlukafai Közművelődési Egyesület részint „őslakos” helybéliekből, részint idetelepült kézművesekből.”

http://www.kaptar.org/new_web/html/frame.html

 

Terény, Arttéka Művészet Határok Nélkül Egyesület

Terényi Színházi Napok, Kecskesajt-fesztivál, Orsósmagnó Múzeum, tanösvény és még rengeteg kulturális program Nógrád megyében, a Cserhát közepén.

http://www.tereny.hu/

http://www.tszn.hu/indexFlash.html

 

Lovasberényi Alkotótábor

„Az első tájképfestő tábor ötletét a Megyei Művelődési Központ munkatársai vetették fel 1996-ban. Valószínű, hogy a táj festői szépsége, a kastély és a gyönyörű angolpark vonzotta őket, mindenesetre Lovasberényt választották az alkotótábor helyszínéül. Az ország minden szegletéből érkeztek festők, akiket a Művelődési Ház és néhány vállalkozó kedvű, vendégszerető család szállásolt el.

Egy évvel később a "megyeiek" nem jelezték, hogy ismét megszerveznék a tábort, így aztán a Művelődési Ház adta lehetőségeket kihasználva, élvezve a falu vezetésének erkölcsi támogatását, saját kézbe vettük a dolgokat. Az önkormányzat azóta minden évben rendelkezésünkre bocsátja a Művelődési Házat, ahol a napi munka folyik és az üresen álló szolgálati lakásokat, ahol a festők szállást kapnak. A döntés sikeres volt, hiszen évről-évre visszatérő alkotóink vannak. A község életét is felpezsdíti ez a tíz nap, amikor megjelennek a régi házakat, a kastélyt, kápolnát, a parkot és környékét megörökítő festők.”

http://www.lat.fw.hu/

 

 

Spirituális közösségek

 

Somogyvámos, Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm

„A hely csendes, békés atmoszférája minden látogatónkban mély nyomot hagy. A világ zajától való távolság biztosítja, hogy legalább a látogatás rövid idejére tovatűnjenek a mindennapok problémái.

Krisna-völgy célja, hogy bemutassa a szentírások tanításaira épülő természetes életmódot és egy olyan kultúrát, amely a tiszta, szellemi-lelki harmónián alapul.

Mindezen elvek megvalósítására Srila Prabhupada kihangsúlyozta a farmközösségek fontosságát. Az volt az elképzelése, hogy a hívők termeljék meg a saját élelmüket, és törekedjenek arra, hogy minél több idejük legyen a lelki gyakorlatokra. így mindenki egyszerűen és Isten-tudatban élhet.”

http://krisnavolgy.hu/

 

Tar, Buddhista Meditációs Központ

„Arra törekszünk, hogy a szellemi-lelki fejlődés hiteles, gyakorlati ösvényének megtalálásában segítséget nyújtsunk nemcsak a buddhistáknak, hanem minden érdeklődőnek vallási elkötelezettségtől függetlenül. E munkánkban a több ezer éves buddhista szellemi hagyomány tapasztalataira támaszkodunk. A tanítások eredeti tisztaságukat megtartva, közvetlenül a mai emberhez szólnak egyszerű és érthető, mai nyelven tárják elénk a megvilágosult mesterek személyes tapasztalatából merített mélységes lélektani felismeréseinek kimeríthetetlen gazdagságát, és biztos útmutatással szolgálnak a belső fejlődés gyümölcsöző útját keresőknek.

1995-ben ugyanitt létrehoztuk a Kőrösi Csoma Sándor Emlékparkot, majd az egyház és az alapítvány számára felajánlott SZJA 1%-iból Csoma életét és munkásságát bemutató Emlékpavilont építettünk, amely minden nap díjmentesen megtekinthető a Békesztúpával egyetemben. E kegyhely óriási látogatottságnak örvend, és ősi kultúránk tisztelőinek, valamint a békeszerető embereknek valóságos zarándokhelyévé vált.

Meditáció Központunkban rendszeres meditációkat, szertartásokat, tanításokat, tanfolyamokat és meditáció elvonulásokat (lelki gyakorlat) tartunk. Közösségünk rendezvényein és munkájában bárki részt vehet a neki tetsző módon és ideig.”

http://www.buddha-tar.hu/

 

 

 

KEZDŐLAP

FEL

 

 

 

A honlapot készíti és karbantartja Sain Mátyás és Hajnal László, óballai menedék-keresők.

Kapcsolat: S.M.: msain@freemail.hu, 20/254-3663; H.L.: hajnallaszlo@gmail.com, 20/421-8402