Óballai Alkotóház – Óballáért, Törökszentmiklós és Kistérsége Kulturális Fejlődéséért Közhasznú Egyesület
VISSZA A FALU ÓBALLA TÖRTÉNETE ÓBALLA KÉPEKEN ÓBALLA ÉPÍTÉSZETE A TÁJ ~~~ Kapcsolódó tartalmak: Az óballai iskola (Szőke Mariann írása) KLIKK A óballai templom KLIKK	Óballa története Ma Törökszentmiklós külterületi lakott helye, 1851 óta. Korábban évszázadokon keresztül önálló falu, majd a 18. századtól puszta volt. A legkorábbi írásos említése 1261. szeptember 9-én kelt, amikor IV. Béla egy oklevélben megerősítette az egri püspökséget a birtokaiban. Elnevezése példátlan változatosságot mutat. Története folyamán volt Bala, Tiszabala, Puszta-Bala, Kukás-Bala, Belső-Bala, Balla-telep, Óballa-telep, Tiszaóballa, Tisza-Ó-Bala, Óballa-puszta. A lakosság azonban mindig csak Balának nevezte. Megültsége 1686-ig – kisebb megszakításokkal – folyamatos. 1548-tól lakói névszerinti összeírásokban is feltalálhatók. A Rákóczi-szabadságharc után először az 1715. évi országos összeírás talált lakókat (hét jobbágycsaládot) Balapusztán. Az egri egyházmegye nyomtatott schematizmusai révén 1810-től ismerünk lélekszám adatokat, miszerint 1810-ben 89 lakosa volt, a legtöbben 1913-ban lakták (758 lakos), ezután folyamatos csökkenés jelentkezik, ennek megfelelően 1995. július 1-jén már csak 169-en lakják az országos helységnévtár szerint. A falu helye 1855 előtt a Balai-fokhoz és a Tiszához „simulva", a mai Törökszentmiklós határa legészaknyugatibb csücskében volt található. Innen az 1855. évi pusztító árvíz után települt át mai – kb. egy km-rel távolabbi és némileg magasabban lévő – helyére. Óballa (= Balla) környéke a III. katonai felmérési térképen A belterület kiterjedése 1883-ban – a harmadik katonai felmérés térképe szerint –300x600 méter. Az utcái 1988-ban: Fő út, Jégvirág utca, Gyöngyvirág utca. Az egész határ kiterjedése pedig – az 1859. kataszteri korrekciós felmérés jegyzőkönyve szerint – 3523 katasztrális hold és 434 négyszögöl, amiből termő volt 3317 katasztrális hold és 87 négyszögöl. Ez a terület két nagy földrajzi egységből áll, az egyik a Szőrhát, a másik a Körtvélyes. 1853 óta volt kettő külterületi lakott helye is: Közép- vagy Kis-Bala, valamint Külső- vagy Újbala. Ezek mára gyakorlatilag elenyésztek. [Forrás: Benedek Gyula: Törökszentmiklós földrajzi helyei; In: Selmeczi-Szabó (szerk.) Fejezetek Törökszentmiklós múltjából, Törökszentmiklós, 2001.] FEL
	A honlapot készíti és karbantartja Sain Mátyás és Hajnal László, óballai menedék-keresők. Kapcsolat: S.M.: msain@freemail.hu, 20/254-3663; H.L.: hajnallaszlo@gmail.com, 20/421-8402